Füstölt kolbász recept

Karácsony után néhány nappal, sok-sok év után ismét rendeztünk egy disznóvágást. Az esemény díszvendége természetesen egy disznó, avagy ahogy a városban ismerik, egy sertés. A disznó jelen esetben egy 170 kilós malacka személyében érkezett. Kénytelen volt, mert hoztuk. Szerettem volna minél több kolbászt készíteni belőle, mert imádom, és a boltban kapható kolbászok nem is hasonlítanak ahhoz, amit otthon maga készít az ember. Mintha a hús mellé legalább annyi fűrészport darálnának, és a fűszerezésük sok esetben jobban hasonlít a gyroshoz, mint a kolbászhoz. Ez sajnos igaz a füstölt kolbászok és a sütnivaló kolbászok jelentős részére egyaránt. Ami eléri az ehető szintet, azt pedig szarvasgomba áron adják.
Nem tudtuk, hogy mennyi lesz a kolbásznak való hús, így nyesegettük rendesen a disznót, bontás közben. Miután ledaráltuk a kolbászhúst, rátettük a mérlegre, hogy nagyságrendileg képben legyünk a szükséges fűszerek mennyiségéről. Kissé meglepődtünk, amikor majdnem 37 kilót mutatott a mérleg. Nem baj, legalább maradt sütni, és füstölni is elég. Átugrottam a szomszédba, Csaba barátomhoz, aki a disznó beszerzését is intézte (közben Ők is vágtak egyet), és kértem kölcsön egy nagy fából készült teknőt, mert olyan edény a világon nincs, amiben meg lehetne keverni közel 40 kiló húst. Az öcsémmel ketten nekiestünk a nagy feladatnak. Előzetesen még szándékunkban állt néhány kilónyi szalonnát beledarálni, hogy ne legyen túl száraz, de aztán meggondoltuk magunkat, mivel teljesen jó állagúnak tűnt a hús. Öcsém keverte, én fűszereztem, és közösen töltöttük. a Kolbásztöltésről csak azért nincs kép, mert mindenki nyakig zsíros volt, és sajnáltam volna a gépet kissé. Több mint 40 méter kolbászbél fogyott el a töltés alatt, így aztán egy darabig nem kell a bolti ízekkel beérni.